Nem vagy véletlen. A Biblia tanítása szerint Isten már az anyaméhben ismert és tervezett téged. Az életednek egyedi célja és küldetése van, amelyet a Teremtőddel való kapcsolatban fedezhetsz fel igazán. (Zsolt 139:13–16)

Ez a belső "űr" valójában egy Isten-alakú hiány. Szent Ágoston szerint a szívünk nyugtalan, amíg meg nem pihen Istenben. Semmilyen földi siker vagy tárgy nem tudja betölteni azt a vágyat, amit az örökkévalóság és az Isten utáni szomjúság jelent.

Isten nem egy távoli, közönyös erő, hanem egy személyes Atya. Olyannyira érdekli Őt a sorsod, hogy még a fejed hajszálait is számon tartja. Azt akarja, hogy ne csak tudj róla, hanem tapasztald is meg a jelenlétét a mindennapjaidban. (Mt 10:30)

Isten nem titkolózik: a Biblián (az Ő szaván) keresztül beszél hozzánk, és a Szentlélek által vezet bennünket. Ha elkezded keresni Őt imádságban és figyelsz, elkezdi kirajzolni előtted az utat, amit számodra készített.

A szenvedés nem Isten terve volt, hanem az ember engedetlenségének és a bűnnek a következménye. Isten azonban nem hagyott magunkra: Jézus Krisztusban Ő maga is átélte a szenvedést, hogy reményt és szabadulást adjon nekünk a fájdalmak közepette is.

A Biblia ezt elszakadásnak vagy bűnnek nevezi. Elfordultunk a Forrástól, és saját magunkat tettük meg életünk központjává. Ez a törés okozza a konfliktusokat, az önzést és a belső békétlenséget az életünkben.

A bűn eredeti jelentése: céltévesztés. Olyan, mintha egy nyíllal nem találnánk el a táblát. Senki sem tökéletes; mindannyian követtünk el hibákat, amelyek elválasztanak minket Isten szentségétől. Ezért van szükségünk külső segítségre: egy Megváltóra. (Róm 3:23).

Jézus nem csak egy bölcs tanító vagy próféta volt, hanem Isten Fia emberi testben. Ő az egyetlen híd Isten és ember között. Ma is élő személy, aki mellettünk akar állni Segítőként és Szabadítóként.

Isten egyszerre végtelenül szerető és végtelenül igazságos. A bűnnek súlya és következménye van. Jézus önként vállalta magára a mi büntetésünket a kereszten, hogy Isten igazsága is érvényesüljön, és mi is kegyelmet kaphassunk. (Ézs 53:5)

Isten bocsánata nem érdem, hanem ajándék (kegyelem). Úgy kaphatod meg, ha elismered a szükségedet, megvallod a hibáidat Istennek, és bizalmadat Jézus Krisztusba veted. Ebben a pillanatban, mivel Jézus meghalt és feltámadt, Isten eltörli a te a múltadat is, és új életet kezdhetsz vele.

A megtérést nevezhetnénk úgy is, hogy "irányváltás": megfordulni a saját utunkról és elindulni Isten felé. Az újjászületés pedig egy belső, lelki változás, amit a Szentlélek végez el bennünk, amikor átadjuk az életünk vezetését Istennek.

Isten nem vallást, hanem kapcsolatot keres veled. Jézus gyakran kritizálta a csupán külsőséges cselekedetekből és rítusokból álló vallásosságot. Az élő hit többről szól mint csupán szabályok betartásáról: Isten arra hív, hogy találd meg az Jézus szeretetét és szeresd Őt viszont.

A halál nem a vég, hanem egy átlépés. Azok számára, akik Krisztusban bíznak, a halál az Istennel való teljes közösség kezdete. Ez a reménység ad erőt a jelen nehézségeihez is: tudjuk, hogy a jövőnk biztonságban van Isten kezében.

Az ima egyszerű beszélgetés. Nem kellenek hozzá archaikus szavak vagy betanult szövegek. Kezdd el őszintén mondani Istennek, ami a szívedben van: a félelmeidet, a háládat vagy a kéréseidet. Ő hall téged, és válaszolni fog.

A hitet nem magányos harcosként kell megélnünk. A gyülekezet egy család, ahol támogatjuk egymást, együtt tanulunk Istenről, és közösen segítünk másokon. Itt olyan barátokra találhatsz, akikkel közös az értékrended és a célod.